Lelkem igazgyöngyei

 

 

 

 

 

 

Egy csodálatos, titokzatos bolygóról beszél a tévé és rádió,  ilyenkor én mindig ünnepelek ám. Na nem a Holdra szállást, inkább azt, hogy megszülettem:-)

 

Ezeken kívűl még egyém  egy izgalmas érzés, ami a hétvégi bográcsozás előkészületeivel jár:-)Már lelki szemeimmel látom, hogy itt sürgölődnek körülöttem a szeretteim. :-)

 

 

Köszönöm ezt a csodás napot, köszönöm a kedves embereket körülöttem. Köszönöm, hogy itt lehetek köztetek! :-)

Végre esik az eső. Tudjátok mennyire vágytam már rá? Hát most elmondom mennyire.... NAGYON :-) Persze nem nekem kellett a csapadék, hanem a kikiricsszínben pompázó fűnek a kertben. És most itt az eső, lehetőséget kap a pázsit újraéledni:-)

 

Ha már így alakult géphez ülök, kicsit felkúszok a netre, a blogomba, hogy újabb hírekkel szolgáljak.

 

Vége van a sulinak, a nyári munkára buzdítás folyamatban... sikertelenül. Helyette van a garázsban lan-party:-) Most is itt vannak a fiúk, igyekeznek rendbe tenni a gépeket. Valamelyik megfertőzte a másik kettőt, vírusírtás és újra telepítés folyik.

 

Gergő eü-szabin van. Közben a kertet és a házat rendezgeti. Délután pedig közösen folytatjuk, amit napközben elkezdett.

 

Már úton van a régi hitelt nyújtó banknak a hitel:-) Ha megérkezik a pénz, pár nap és megkapom az igazolást, hogy lezárták a számlát, mehetek a földhivatalba, a gyámügyre és már semmi más dolgom nem lesz, csak fizetni.

 

Hímzek.... Egy kis képecskét a kolleganőm július elejei szülinapjára. Gergővel festettük az anyagot, hagymahéjas főzetben. Majd megmutatom, ha kész lesz:-) Meg a Csókot is bökögetem... de azt lassabban:-)))

 

Tudtátok, hogy van nekem hímzőgépem? És remélem már nem sokáig lesz, mert feltettem a Vaterára.:-)

Most hogy ezt leírtam, Gergő azt mondta, hímezzünk vele egyet:-) Na jó, hímezzünk és ha már elővesszük a gépet, le is fotózzuk, feltesszük azt is a Vaterára. És még a cérnáit is szépen rendbe teszem:-)

 

 

 Csendet és türelmet kellett tanulnom, de már letelt a tanulás időszaka, véget ért a tanév:-) Nálam kicsit korábban, mint rendes körülmények között az iskolában, de ugye elhiszitek, hogy nem bánom... már beszélni akartam:-)

 

Változásokat hozott a türelmem. Pozitív változásokat.

 

Megváltozott a munkahelyem, bekerültem a cég irodájába, és már eltelt annyi idő, hogy azt is elmondhatom, végleg maradok:-)

 

Aláírtuk a bankkal a szerződést a hitelkiváltásról. Persze, ahogy előre gondoltam, a volt férjem nem fizet egy fillért sem. De nézzük ebben is a jót: Nem kell minden hónapban azon aggódnom, hogy be fogja-e fizetni, vagy a végrehajtó kopogtat majd. Tudom nem lesz könnyű az élet, mert ezzel az új szerződéssel is nagyon sok lesz amit ki kell fizetnünk, de tudom, hogy lesz jobb is.

 

Küszöbön van, hogy Gergőnek sikerüljön elintéznie az áthelyezését Tatára. Akkor már minden nap együtt lehetünk. Igazi társas együttélésünk lesz. 

 

Elővettem a horgolásom, azt hittem nem tudom hogy kell folytatni, hisz ez volt életem első horgolt holmija, de nem... sikerüüüült:-))) Habár most egy cseppet megakadtam, szaporítanom kéne az ujjainak, fogyasztani a nyakkivágáshoz, de majd csak megoldom. Ha mást nem, visszateszem a zacsiba, míg újra késztetést nem érzek:-)

 

Vágyom rá, hogy folytassam a Csókot is. Főleg, mert már határidőt kaptam attól akinek készítem... idén karácsony... nos, bele kell húznom, mert még csak így állok vele. Be kell valljam, hogy elfogyott jó pár  fonalam, és az a bolt, akinek átadtam a nagykereseim címét, nem olyan rugalmas, mint amilyen én voltam annak idején. Több, mint egy hónapja várom a fonalakat. Szóval némileg ez ugye mentésemre szolgál:-)

 

 

És sétálhatnékom van:-))))) Mindjárt meg is nyaggatom a drágát, hogy induljunk neki a Duna partnak.

 

Még karácsony előtt estem neki ezeknek a kis tűpárna szívecskéknek.

 

Eddig jutottam abból a fonalból, ami volt itthon. Ha sikerül szereznem DMC 3806-ost, és E5200-ast, akkor befejezem.

 

És Csók újra:-) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tegnap ajándékot hozott a postás:-)))) Egy csudiszép dobozka telis-tele minden klassz dologgal. Fenyődíszekkel - hímzettel, agyagból készülttel, angyalkással, csokoládéssal - , forraltboros teával, természetes szappannal, mécsessel üvegtartóval együtt, üdvözlő levélkével, ami műanyag védőtokban volt, és valamivel, amit nem tudtam beazonosítani:-) Segítesz?:-)

 

 

Köszönöm neked Kati! Igazi meglepetést okoztál, mikor este hazamentem, csak ámuldoztam és hüledeztem. Persze tudtam már, hogy megkaptam, de hogy mit, az csak akkor derült ki. Ja, a kedvesem ki akarta bontani, de nem engedtem neki:-) Teljesen odavolt miatta, mert nagyon kíváncsi volt ő is:-)

 

Évente egyszer, egy csodás téli éjjel,
bűvös, titkos, álmok suhannak a szélben!
Mindenki házába boldogság költözik.
Szívünk örömmel megtelik!

Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves barátomnak és a lelkes blogolvasóknak!

Csodás nap volt ez a mai:-) És a legszebbek ezek a meglepetés karácsonyi üdvözletek:-)

 

 

 

Kedves Játékosok! :-)

 

 

Gondolom izgatottan várjátok a sorsolás eredményét, de várnotok kell még kicsit. Borzolom a kedélyeket, hiszen, mint tudjátok meglepetés lesz. Éppen ezért az ajándék meglepetésként fog érkezni a szerencséshez:-)

 

 

A játékban résztvevők:

amotae

Györgyi

F. S. Kati

Kata 

Kriszti

Phan

Polly

 

Szorgalmasan nézegessétek a blogokat, ott biztosan kiderül, hogy ki az, akit Fortuna nagyon szeret:-) 

  

 

 

 

 

Mindannyiótoknak nagyon szépen köszönöm a jelentkezést!

 

 

Nagyon örülök:-) Játékba hívott amotae:-) Akkor most hógolyózni fogunk.... 

 

 

Horoszkópról: rák... tényleg az. Minden pozitív és negatív tulajdonságával együtt, de az enyém és én szeretem:-)

 

Egyéb esemény azon a napon, amikor születtél: Azon a napon lépett az első ember a Holdra. Gyermek korom óta azt gondolom, hogy emiatt én a Hold lánya vagyok:-) Nem nevetni, tényleg így van:-)

 

Ha nyernék a lottón: kifizetném a hitelem, amit majd csak ezután fogok megkapni. Vennék a lányomnak egy lakást. A két tesómat is jócskán megtámogatnám:-) És drága barátnőmet, azt a legrégebbit, az igazit is kicsit segíteném, neki is kifizetném a hitelét az utolsó fillérig, hogy nyugodtabb élete lehessen. Apu és anyu sem maradna ki a sorból, és biztos vagyok, hogy Gergő öccse is részesülne a nyereményből. Tudom, hogy Gergő nagyija és anyukája is kapna belőle, pedig bevallom, hogy velük még nem is találkoztam, de akkor is adnék. És akár milyen fura, kapna a volt férjem is. Nem tudom, hogy maradt-e még a nyereményből, ha igen, akkor kivennék egy hét szabit, Gergővel és a fiacskámmal elutaznék valahova. Egy olyan helyre, ahova repülővel kell menni. Kutat furatnék a kertbe és megcsináltatnám a kerítést hátul és oldalt, csodaszép fából, úgy, hogy a szomszédok ne lássanak át:-). Végre lekerülne az a mára már igencsak elhasználódott nádfonat, amit a drótkerítésre kötöztünk. És ha még mindig maradt valami kis pénzecske, akkor élném tovább az életem, úgy hogy a maradványt, befektetném valahova:-)

 

Rossz szokás, de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: nagyon tudok spórolni:-) és írtóra fel tudom magam bosszantani a felesleges kiadásokon:-)

 

Ha web-böngésző: Attól függ kinek a gépén garázdálkodom. Mozillát még tanulom, (nagyon tetszik) Explorer pedig a kezdetek böngészője, keresőként főleg google-t használok

 

Koffein: szükséges rossz:-) csak cukor nélkül és tripla mennyiségű tejjel. Ebben a felállásban, akármennyi jöhet a nap folyamán:-)

 

Színeim ruhában: barna, fekete, natúr, narancs, piros, keki, zöld. Nyáron: fehér, sárga egészíti ki az előző felsorolást

 

Most mi van rajtad: sötétbarna magassarkú csizma, sötétbarna csizmanadrág, narancssárga V kivágású pulcsi

 

Legutóbbi könyv, amit olvastál: Könyv, de még sem: Reader's Digest válogatott könyvek:

Jeanne Ray: Júlia és Rómeó virágai, Lee Child: A látogató

 

Háziállat: Mira, lányom chivava kutyuskája, aki vele együtt költözött hozzánk augusztusban. Imádom:-) Örömében bepisil mikor esténként hazatérek:-)

Amit soha nem választanál háziállatnak: nem szeretnék háziállatot... jelen pillanatban

 

Amit legjobban szeretsz magadban: nem tudok haragudni

 

Tíz év múlva ilyenkor hol látod magadat? abban a házban, ahol most is élünk. Kint ülünk a teraszon, a tuják már kerítést alkotnak, nem lehet átlátni rajtuk. Minden növény elbokrosodott, csodaszép a gyep. Gergő mellettem. Beszélgetünk és nézzük a kertet, amit együtt alkottunk.

 

Legutóbbi nagyon jó élményed: Kettő is van:-)

Időrendi sorrendben:

1. Ezt az sms-t kaptam: Most olvastam el visszamenőleg a blogodat, és nagyon örülök, hogy a barátnőd lehetek :-*

2. Kaptam hógolyót:-)

Ha kedvenc étel, akkor: vadas (mama féle, de olyat már nem fogok tudni enni:-( )

 

Ha tél, akkor felveszem: a kesztyűt és a sálat

 

Ha párna, akkor: alváshoz bio, de minek, hiszen így is elfekszem a nyakam és a hátam :-) Hempergéshez mindegy, csak legyen valami a fejem alatt:-)

 

Ha kézimunka, akkor: keresztszemes

 

Ha desszert, akkor: édes legyen:-) teljesen mindegy:-)

 

Ha mobil, akkor: legyen nálam, hogy Gergővel meglegyen a kapcsolatom. Ja és az legyen, amit tőle kaptam... ez a mostani:-)

 

Ez van most a hurcolkodós táskádban: rövid lesz a lista, hihi:D Filofax, kibelezett, már csak a hónapos lapok vannak meg, ebbe írom a munkabeosztásomat. Gergőtől ajándékba kapott tárca... imádom:) Gergőt is a tárcát is:-). Ajakír, herpeszkrém, Advil ultra, régi személyigazolvány, egy mini számológép, toll amibe betétet kéne vennem a fiamnak, mi világunk kuponok, 2 névjegykártya, az egyik egy kertészeté, a másik meg egy személyi bankáré és még bent van egy körömvágó- és egy bőrvágó olló, meg egy körömyreszelő, ami tegnapról maradt bent.

 

Konyhatündérség: sosem voltam:-( És hogy Gergő becsöppent az életemben és látom, hogy a semmiből a fantáziájára hagyatkozva csodákat képes alkotni, egyre inkább az az érzésem, hogy nekem nem is nagyon kellene a konyhában tevékenykednem. Na a mosogatást kivéve:-) Nem azért mintha azt nem tudná, csak hát nekem is illik csinálni valamit:-) Úgyhogy mostanában csak kukta és mosogatólány vagyok.  Kezdem megszokni:-)

 

 

 

Körbefon a jelen, elbújik a múlt

A jövő most néked meglepetést nyújt

Ne tégy mást, csak adj egy percet,

Olvasd e sorokat és írj nekem levelet.

Mi szükséges, legyen benne minden

Neved és címed, e kettő fontos nekem.

Ne félj akkor sem ha nem ismerlek,

A meglepetés célt így sem téveszthet.

Fortuna keze lesz majd az én kezem

Mikor neved a kalapból kiemelem.

Ha van kedved, játsz velem,

Ajándékom karácsonyra nálad terem.:-)

 

 

A leveleket december 17. 12:00 óráig várom

 

 

Fogalmam sincs mi van velem. Ha magamba merülök, és a távoli jövőt látom, érzem, hogy átölel a nyugalom. Ám a következő pillanatban visszazökkenek a jelenbe és elindul a görcs a gyomromban.

 

Ezt éreztem a hétvégén is. Buliban voltam:-) Céges volt, Nyúlon, ott aludtam, a kolleganőm volt a szobatársam, az a kolleganőm, aki már lassan 20 éve barátnőm:-) Fergeteges volt a buli, széttáncoltam a lábam, finomakat ettem. De rossz volt, hogy tudtam Gergő meg otthon alszik egyedül, mert én bulizni mentem. Rossz érzés volt nagyon.

 

Ahogy az is rosszul esik, hogy tudom miattam van itthon már napok óta, de nekem meg dolgoznom kell. És ez a mostani dolgoznom kell nem olyan mint a régi. Akkor 9-re együtt bementünk a boltba, és délután 5-kor együtt hazamentünk. Most meg elmegyek otthonról reggel 7-kor és hazaérek fél 9-kor. Pedig szeretnék vele lenni. És szeretném a boltomat is. Újra, megint, vissza...... jaj, mindjárt sírok, annyira hiányzik:-(  Azt hittem, hogy milyen erős és bátor vagyok, hogy ezt nem fogom érezni, de igen, érzem. És egyre jobban, ahogy haladunk a karácsony felé. Itt él bennem, hogy milyen lelkesedéssel vásároltam új dolgokat, angyalokba öltöztettük  a kirakatot, vártam a vevőket.....  Ezzel szemben meg ott van, hogy tanultam valami újat, és az új munkám is embereket hoz körém, akik többsége kedvel. De tudom, hogy nem ez az igazi. Ha már nem a boltocskám, akkor egy iroda legyen, sok-sok tennivalóval, intézkedéssel, telefonálással, papírokkal, aktákkal. .... Pedig ezt is láttam... amikor kiderült, hogy nem lesz már nekem  a "szemem fénye", láttam magam egy irodában mosolyogva. Egy irodában dolgoztam, de ez nem az. Ugye jönni fog az az irodai munka, ahol igazán fontos lehetek?  IGEN, jön, hisz érzem, hogy az az igazi, az az a munkahely, ami én vagyok.

 

És persze ez van azzal a nyavalyás hitellel is. Egyik pillanatban tudom, hogy megkapjuk és minden egyenesbe jön. A következőben meg olyan nagyon kétségbe tudok esni, hogy attól rettegek jön a végrehajtó és viszi a házat a fejünk fölül, mi meg mehetünk a semmibe. És persze csak rá kell néznem Gergőre és tudom, együtt sikerül:-)

 

Folyamatosan ingadozásaim már az agyamra mennek:-) És akkor mit szóljanak, a körülöttem élők:-)

 

Nem lehetne hibernálni ezt az időszakot? :-) Jó lenne felébredni úgy 5 év múlva, amikor már megszűnik minden, ami most nyomaszt.

Most mosolygok magamban, és a mosoly kiköltözött az arcomra is, hisz ez nem lehetséges. Mert tudom ezeket meg kell élnem ahhoz, hogy az enyém, a miénk legyen az a nyugodt, boldog távoli jövő:-)

Szia Boldogságos Jövőm, jövök.... várj csak én akkor is elérlek. Megtanulok, átélek mindent, amit a Sors nekem szánt és már ott is vagyok:-)

 

(Látod ezt mondom: Az előbb még könnybe lábadt a szemem a boltocskám hiányától, most meg azon mosolygok, hogy tudom minden rendben lesz a Jövőmmel:-))

Név, jelszó, bemegyek.... fejemben gondolatok  hangyaserege küzd a kijutásért... ide az ujjaim végéhez, hogy kopácsoljam már végre le a billentyűzeten azt ami oly nagyon ki akar buggyanni innen. Olyan kusza most minden, pedig nem is oly régen - talán csak percekkel ezelőtt - teljes nyugalomban üldögéltem a másik irodai forgószékben. Jaja, mert kettő van ám:-) Az egyiken éppen most trónol kicsinek éppen nem mondható ülepem, a másik az meg olyan "ha valami mást csinálok" szék. Egyik se jobb a másiknál, de mindegyik gurul:-) Nincs neki hova, mert hely az nem adatott hozzá, de görgőt azt kapott, hátha olyan helyre kerül, ahol ki is tudja használni:-)

 

Szóval ott ültem a havalamimástcsinálok széken és jééééé, tényleg valami mást csináltam akkor éppen. Ültem... és járt a kezem le, fel, le fel..... nem gondoltam én semmire... csak úgy járt a szín a kezem alatt, csak néztem és hallgattam, hallgattam a rádió zörejét. Jó volt, minden úgy volt jó, ahogy volt. Hihetetlen, hogy percek alatt mennyire belém tud költözni a nyugalom. Persze hogy nem tartott sokáig, mert megállt az ablak előtt valaki. Mosolyogva felálltam, átültem a dolgozomisnéha székbe és míly érdekes dolgoztam.:-) És még dolgozni is fogok... jaj istenem, nyolcig... Nagyon hosszú az idő reggel 7 és este fél 9 között. Jó, csak lassú és hosszú, de tényleg jó:-)

 

Itt ülök és már nem is tudom mit akartam:-))

 

Hosszú volt az éjszaka, nem akart eltelni, a nap nem akart kibújni a paplan alól. Zavaros álmok ébresztettek fel az alvással töltött percekből. Hiányzott az ölelés, a nyugodt szuszogás mellőlem. Persze, hisz még csak kedd hajnal van. Még várnom kell péntekig. Ez a nap a legszebb nap a héten, hiszen ilyenkor már hallhatom, és magam mellett tudhatom. 

 

Korán kibújtam az ágyból, korán volán mögé ültem, és korán értem Győrbe.  Az első csoportban voltam, és nagyon ideges. Leblokkoltam, hogy mindenki engem néz. A tudat, hogy meg kell felelnem valaminek teljesen lesokkolt. Amit tudtam azt is elfelejtettem.  Alapvető kifejezések, amiket naponta használok, nem jutottak eszembe. De kaptam segítséget, kérdéseket, amikkel kihúzták belőlem a helyes feleletet, így most már megkönnyebbülten mondhatom, hogy meg van az új bizonyítványom:-) És azt is, hogy nem tudok vizsgázni:-) 

 

Köszönöm, hogy sikerült, köszönöm, hogy túl vagyok rajta:-)

 

Nem is voltam ideges:-) Drága szívem viszont annál inkább. Az a drága ember szabadnapot kért mára családi okokra hivatkozva, hogy velem lehessen a válás napján.  Tudom milyen fontos neki a munkája, eszembe sem jutott, hogy erre kérjem. Velem volt, mellettem...... még soha senki nem állt ilyen szorosan mellettem:-)

Mondtam már, hogy imádom? :-) Ha nem, akkor most mondom: IMÁDOM!:-)

 

 

Polly követte el:-) Igyekszem megfelelni a játékszabálynak, de már előre látom, hogy nem fogok tudni 7kipécézettet felsorolni. Ennek egyszerű magyarázata van. Akiket általában olvasok, azok többsége már megnyerte magának ezt a játékot:-)

 

- Rák vagyok.  Visszafelé mászom ha bántanak és magamba zárom a sérelmeket. Gyűjtögetem őket és mikor már teljesen beteltem, általában egy aprócska nézeteltérés miatt kibuggyan belőlem, és sajna soha nem annak szól, akinek kéne. Mindig olyat találok el, aki vétlen a dologban. Érdekes viszont, hogy haragudni nem tudok.

 

- Képes vagyok minden filmen sírva fakadni. Még akció filmen is tudok:-) Elég, ha csak egy másodperc szívet melengető jelenet van benne.  Legutóbb az volt a csúcs, hogy azon sírtam el magam, hogy egy filmbeli úszóversenyen nyert a kislány. :-) Jól van naaaa, ilyen vagyok és kész :-)

 

- Imádok nevetni, ritka alkalom, amikor nem mosolygok. Ha szomorú vagyok, vagy valami bánt, azonnal meglátják rajtam. Még olyan emberek is, akik alig ismernek. Biztos azért mert megszokták, hogy mindig mosolygok.

 

- Mostanában rákattantam a helyszínelős sorozatokra. Mindegy hol játszódik, de az legyen. Kedvenc sorozataim közé tartozik a Döglött akták. Na ezeken is mindig elbőgöm magam:-) Na és persze imádok filmezni. Lehet az TV-ben, lehet DVD-n, mindegy:-)

 

- Szeretem fontosnak érezni magam. Főleg munkában. 

 

- Szeretném, ha mindig rend lenne körülöttem:-) Törekszem rá, nagyon:-)

 

- Nem vagyok konyhatündér, de ha nekiállok valaminek, az nagyon fini lesz :-)

 

- Szeretem leírni a gondolataimat. Ki kell adni magamból ami bennem van, legyen akár jó, akár rossz, de mivel nem mondom, mert attól félek, hogy bántok vele, ezért inkább leírom. Ez igazából úgy 100 %-os, hogy nem attól félek, hogy bántok, hanem attól, hogy engem fog bántani a reagálás. Úristen, én egy baromi érzékenyember vagyok:-)

 

- Naív, érzékeny, őszinte, kedves, szeretetre vágyó, soha el nem késő, takarékos, mindent ezerszer átgondoló, másokat tiszteletben tartó, nyílt, morgolódós és a párom szerint hisztis (ezt nem érzem magamban) nő vagyok. :-))))

 

 

Akiket én kipécézek: 

 

Ami  és   Cherry

 

 

 

A szabályok:
1. Linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi

3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

 

Nem is tudom hogy történt, de eltüntek a fotók a bejegyzéseim mellől:-( A linkutalások többsége a semmibe mutat. Úgyhogy most ráncba szedem a blogom:-)))) Visszamásztam a múltba, onnan kezdem a rendrakást:-).............................Húúúú, mennyi érdekes dolgot fedeztem fel a múltamból:-)))))

 

Most már érdemes lesz nézegetni, nem csak olvasni, hiszen megszínesítem pár fotóval.  Jó lenne olyan mozgó izéket csinálni, de olyat nem tudok. Meg olyat is jó lenne, hogy ha útnak indulok más blogjába, akkor az új ablakban nyíljon meg. Sajna ilyet sem tudok:-)))

 

Ugyanazt tettem amit most is. Gépeltem, szemben a kirakattal. Néztem kifelé, ahogy most is. Láttam sok-sok embert, láttam az időt. A reggelt, a párát, láttam a szikrázó havat, az esőáztatta, kifordított esernyőket, láttam, hogy bújt el a nap. Láttam, hogy kergeti a szél a faleveleket, és láttam, hogy sietnek otthonukba az emberek. Láttam az estét és az ébredező várost.

Most csak ezt látom: focibolt

Nincs időjárás, nincs levegő, napfény, szél és esőillat sincs. Az idő megszűnik itt bent, lemegy a nap, úgy hogy nem érzékelek belőle semmit.

Vége az írásbelinek:-) Szerintem mehetek szóbelizni 28-án:-) Szombaton lehet érdeklődni a tanár úrnál.

 

Megkönnyebbültem. Egy teherrel kevesebb van a vállamon. Azt hiszem ledobálom magamról a többit is. Ha nem is azonnal, de a hónap végére mindegyiktől megszabadulok :-)

Múlt héten pénteken elkövettem munkában töltött időszakom (23 év) első hibáját. Úgy elrontottam, hogy majd 30 ezer forinttal lett vékonyabb a pénztárcám:-( A mai napig nem tudom mit csináltam rosszul, de az biztos, hogy elrontottam, hiszen a rovancs ezt mutatta. Teljesen belebetegedtem, még mindig rossz rá gondolni. Nem csak a pénz fáj nagyon, hanem az is, hogy valamit rosszul csináltam.

 

Aztán konstatálnom kellett, hogy még mindig gyomorgörcsöt kapok, ha fel kell hívnom az X-et. Meg kellett kérnem, hogy a 27-ei válóperi tárgyalásra hozza magával azt az ügyvéddel íratott nyilatkozatot, amiben válásunkkor lemond a házamról, és amiben kötelezi magát arra, hogy a házra felvett törlesztőrészletet ő fizeti, mivel ezzel fizet ki.

 

És ez még mind semmi. A gyerkőc sms-ben közölte, hogy kapott három egyest, mert nem vitt felszerelést.

 

Ezt tetézte, hogy beszélnem kellett a hitelügyintézővel a munakszerződésem miatt, és ugyanez ügyben az irodával is.

Ez a hitel dolog teljesen kikészít. Megsúgom, hogy az X, már fél éve nem fizeti a törlesztő részletet, mert sikerült neki, egy olya bankkal szerződést kötni, aki a lehető legrosszabb törlesztőrészlettel számol. Már július óta bent vannak a papírok a hitelügyintézőnék, hogy bankot váltsunk, ahol jóval kedvezőbb lenne a havi törlesztés, de mindig kitalál valamit a bank. Most meg ugye bejött ez a CHF bolondéria, lehet meg sem kapom a hitelt. Ja, ugye még nem mondtam, hogy a hitel az én nevemen van, mivel a volt uram minden közös vagyonunkat az apja nevére iratott, így neki nincs semmi a nevén.

Sajnálom, hogy vak voltam:-( Átláthattam volna rajta:-(

 

Előre borítékolom, hogy ha elintéződik ez az új hitelszerződés, a törlesztést addig fogja fizetni, amíg a gyerek be nem tölti a 18. életévét. Az jövő augusztus. Na akkor azt hiszem fájhat majd a fejem, hogy egy fizetésből hogyan fogok kifizetni törlesztőrészletet, rezsit, kaját, ruhát, iskolai egyéb kiadásokat.

 

És még ott a holnap. Írásbeli vizsgázom. Ezer éve nem vizsgáztam:-(

 

 

Pontosan egy éve történt velünk. Nem is álmodtam róla, hogy ilyen létezik. Jaj, ez közhelyes és nem is igaz.:-) Naná, hogy álmodtam róla, éppen erről álmodoztam.  Egy csodálatos társról, lelkem másik feléről, aki beragyogja  a napjaimat:-)

 

Tudom furán hangzik, hogy a napjaimat, hiszen ritkák azok az alkalmak, amikor tényleg együtt lehetünk. A munkája messzire szólítja tőlem, de ilyenkor is érzem a jelenlétét.

Eltelt egy év, ám ez az érzés nem változott. Ugyanúgy élem meg, mint 365 nappal ezelőtt, és a 365 nap mindegyikén.

Csodálatos, hogy gondolhatok rá, hogy szeret és szerethetem, hogy vágyik haza, hogy tudom haza tér. És egyszer végleg haza ér:-)

 

Ez a nap nem olyan volt mint az egy évvel ezelőtti. Akkor Komárom volt a helyszín. Hangulatos étteremmel, könnyed, órákba nyúló sétával, kandelláberekkel kivilágított parkkal, sok-sok egymás után rakott szóval, mosollyal, félszeg kézfogással, első csókkal:-) Jaj, most elpirultam, de igen, volt első csók is:-)

Szóval az idei más volt, bár drága szerelmem azt gondolta ki, hogy minden évnek ugyanezen napján végigjárjuk első találkozásunk minden állomását. Aztán mikor eljött a mai nap, még sem így alakult. Ajándékkal leptem meg, ami azt a hatást váltotta ki belőle, amire számítottam. Aztán Győrbe mentünk és ott sétáltuk le a lábunkat:-) Csodálatos nap volt, egy újabb szép közös alkalom, amit követ majd a többi:-) 

 

Szeretlek Drága Kincsem! :-)

 

 

Behunyom a szemem és látom, hogy Gergővel kéz a kézben sétálunk a Duna parton. Miközben mosolyogva beszélgetünk az elmúlt, egymástól távol töltött napokról, szemem a tájat kémleli. Feltöltenek az ősz színei. Úgy látszik már jobban szeretem  az erre az évszakra jellemező színorgiát. De az is lehet,  nyugalom és békesség, amit érzek. Itt van, fogja a kezem, nem engedi el, érzem, hogy nem is akarja soha.  Nem tudom, de azt igen, hogy jó.... nagyon jó nekem.

 

Belefáradtam a forróságba,  friss, hűs, nyírkos levegő után áhítoztam. Itt van. Itt az ősz. Vágytam, és eljött, itt van velem a nyugalom, a béke, itt a csend, a harmónia:-) Kérlek maradj még! Maradj velem örökké:-)

 

 

Lassan két éve már, hogy kertes házban lakunk. Ez alatt az idő alatt több szivárványt láttam, és több csodást az égen, mint eddigi életemben.

 

 

De ilyet még nem láttam:

 

Nem tudtam egyben elkészíteni, nem fért bele a fényképezőgépbe:-) És mindezt este negyed 9-kor művelte a természet:-) 

Eljött az idő, hogy leírjam hát a titkomat. Ez a titok életem része, amelyről ezidáig nem is tudtam. Olyan  erős hatalommal bírok, amelyet csak a titkok tudói ismernek. Nem tudtam, hogy tudom és ismerem e titkot, csak alkalmaztam, anélkül, hogy a tudatában lettem volna. De rájöttem és most már tudom, hogy eddigi életem során mindig is velem volt.

 

Kislány voltam még, amikor egy "kínos" apai beszélgetés alkalmával azt a kijelentést tettem, hogy a férjem vagy állatorvos, vagy autószerelő lesz. Nem tudom miért, éreztem és tudtam.  És tudtam azt is, hogy nem fogok elmenni abból a városból, ahol születtem. Nem tudhattam, hogy pár év múlva milyen szerelmes leszek és azt sem, hogy kibe. Nem láttam a jövőmet, csak éreztem, hogy ez a város az én városom. - Lassan 40 éves leszek és még mindig itt élek, még mindig azt érzem, hogy nekem itt kell lennem. A férjem autószerelő lett, aki tanulmányait állategészségügyiben kezdte. Igaz ez a házasság már nem él, de 21 évig részese voltam.

 

Közös életünk albérletben kezdődött, ahol három évig laktunk. És lehet hogy még tovább is, ha.... Munkahelyeim akkortájt gyorsan és zökkenőmentesen változtak. Az első két helyen nem töltöttem többet 4 hónapnál. Úgy alakult, hogy olyan beosztásokat találtam, ahol helyettesíteni kellett. De ennek is köszönhető, hogy a második munkahelyem egy olyan területen volt, ahol építkezést kezdtek. A munkában töltött négy hónapom alatt minden nap kimentem a folyosóra, ahonnan ráláttam az építkezésre és azt gondoltam, hogy itt fogunk lakni. Az albérletből mi majd ide költözünk. Aztán megszünt a munkahely, visszajött gyesről akit helyettesítettem. Új munkát kerestem. Nem sok idő telt el, sikerült egy vállalathoz jelentkeznem. Az elbérletből jártam dolgozni és el is felejtettem az építkezést. Már pár hónapja dolgoztam, kb. 4.... milyen érdekes:-), amikor a főnököm azzal a kérdéssel állt elő, hogy nem szeretnénk-e új, saját lakást venni, mert a vállalatnak van négy lakásra vevőkijelölési joga. Persze, hogy igent mondtam, bár nem tudtam, hogy a rávaló hogy lenne meg. És azt sem tudom, hogy miért szóltak nekem, hiszen ahhoz, hogy így lakáshoz jussunk legalább fél éves munkaviszonyomnak kellett volna lennie a vállalatnál. Belevágtunk, megszereztük a pénzt, hitelt vettünk fel és elköltöztünk arra a lakótelepre, amit én megálmodtam magamnak.

 

Hálás és boldog voltam addig a pillanatig, amíg el nem kötöztünk. Oda mentem lakni, ahova nem akartam, amit nem éreztem a magaménak az ottlétem alatt. Mindig is egy édes, kis, alacsony házikóról álmodoztam, kis kerttel, örökzöldekkel. Ha kirándulásaink során ilyet láttam, mindig az volt az első gondolatom, hogy egy ilyen házban kell élnünk. És míly fura az élet. Nem élnék álmaim házában, ha a férjem nem akar elhagyni. Elvesztettem valamit, de kaptam is helyette. Egy olyan dolgot amit tényleg nagyon szerettem volna.

 

És kaptam még mást is. Egy olyan férfit, aki csak álmaimban létezett. Persze, erre is csak az idő elteltével jöttem rá. Mindig is csodálattam néztem azokat a családokat a baráti társaságban, ahol a férj nem  a munkája megszállottja, ahol volt idő a gyerekekre, ahol a férjnek nem okozott különösebb gondot egy ebéd összedobása, amíg a felesége a gyerekekkel törődött. Ahol nem úgy mozgott a férj a konyhában a mosogató körül, mintha egy idegen bolygóra csöppent volna.

Egyedüllétem utolsó hónapjaiban tisztán láttam, hogy egyszer majd  ilyen lesz az akivel együtt élek. Tudtam, hogy ez az ember nem akar majd megváltoztatni, mert tökéletes leszek neki. Tudtam, hogy minden téren teljes lesz köztünk az összhang. És lám, tényleg ilyen lett:-)  Egy olyan ember, aki beszélget a fiammal, akivel minden munka közös. Közös a borsófejtés, közös a főzés, közös a bevásárlás és a közösek a tervek.  Ha a lelkébe nézek, mintha tükröt tartana elém, magamat látom benne. 

 

Az élet  nem mindig a legegyszerűbb, nekem sem. De azért alakulnak így a dolgaim mert a legfontosabbhoz, amire vágyom, így jutok el. Nem küzdök ellene, nem harcolok senkivel, mert tudom, hogy akármilyen rossznak is látszik a helyzetem, ezt át kell élnem, hogy HÁTRALÉVŐ ÉLETEM MINDEN NAPJA KIEGYENSÚLYOZOTT, BOLDOG ÉS SZERETETTEL TELI legyen.

 

A titok a kezemben.... nem, a boldogságomban rejlik. :-) Ezért most már tudatosan élek vele. Tudom, hogy minden megoldódik. Hogy az ami nyomaszt, semmivé foszlik. És marad a BOLDOGSÁG, minden napomban:-)  Köszönöm, hogy mindez az enyém! :-)

 

 

Ha azt mondja nekem valaki pár évvel ezelőtt, hogy: Hidd el, te még ebben az életben talicskát fogsz tolni. Akkor én biztos jót mosolygok rajta.  És lám igaza lett volna, tegnap megmarkoltam a talicska szarvait. :-)

Adtam magamnak két nap szabit, hogy egy kicsit átrendezzük Gergővel a kertet.

 

Kitaláltam ÉN! :-) hogy a meglévő tuják alól szedjük ki a füvet, az ágyás szélére tegyünk ugyanolyan fa ágyásszegélyt, mint amilyen a többi ágyás mellett is van és vagy kaviccsal, vagy fakéreggel terítsük majd le a földet.  Csináljuk meg véglegesre a komposztálót is. Mert apuval csak ideiglenesen összeszögeltünk négy raklapot, hogy abba tudjam majd hordani a lenyírt füvet.

 

 

Ebből az ötletből kiindulva szőtte tovább Gergő a gondolatot,  hogy a kapu melletti dombot el lehetne tüntetni úgy hogy két lépcsőfoknyi ágyást alakíthatunk ki, aminek az oldala az ágyásszegély lesz majd. Ezzel dolgoztunk tegnap. Úgy elfáradtam, hogy az csak na.:-)  De a fáradtság ellenére nagyon szuper volt a tegnapi nap. Andika kiugrott reggelizni, átnézett a szomszéd Ildi, meglátogatott minket Andibarátnőm és még az apu is eljött az Erzsivel. Imádtam a tegnapot:-)

 

 

Ez lett belőle:

 

 

 

És még ilyet is csináltunk :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai nap már jóval kényelmesebb. Készen is vagyok a ház kitakarításával. Gergő apunak segít az épülő rönkházát kívülről lekezelni. Aztán megyek hozzájuk látogatóba, majd csontkovácshoz.

Fáj a hátam:-( Így jár, aki egyszerre akarja rendbe szedni a honlapját. Ülhet a gép előtt, scannelhet, gépelhet, másolhat, rakosgathat ide-oda. De talán megéri:-)

Nem gondolkodtam mikor megláttam ezt a gyönyörűséget. Első látásra szerelem volt. Pedig jó volt a régi is, de mégis. Igaz, hogy terveztem egy új ágyat, mert a régi emeletes nem a legpraktikusabb és legesztétikusabb:-) Az emeletet egy franciaágyra rakott Yatas matrac alkotta. Ezt mindenféleképpen ki akartam cserélni és a matrachoz egy keretet terveztem. De nem az lett. Ehelyett a régi hálószobába passzentra beépített bútor, ami ugye az újban már nem passzoló, lecserélésre kerül.

Gergő otthon várja a teherautót. Jövő héten nekilátunk a lapok összeszerelésének. Ja, és még ki is festünk. Ha már egyszer kipakoljuk a szobát, akkor legyen felfrissítve a fal is. Lesz egy igazi hálónk:-)

Elhanyagoltalak kedves Naplóm. Ugye nem haragszol rám? Tudod, be kell valljam, hogy az elmúlt pár hónap alatt annyira kiteljesedett az életem, hogy eszembe sem jutottál. De most egymagamban üldögélek a boltban. Várom a vásárlókat, de ők nem jönnek. Visszatértem a déli körsétámról is, fellelkesedtem a csodás időtől, ezért mi mást tehetek, írnom kell:-)

 

A legfontosabb, amit meg kell osszak veled, hogy már rég volt ennyire boldog karácsonyom :-) Megleptem magam a saját nevemmel. Ugye furán hangzik, de most már a nevem is a régi. Hivatalosan. Úgy, ahogy kell:-) De nem ez volt a legszebb ajándék az idei (hoppá, már tavalyi) karácsonyfa alatt. A legszebb a társaság, a család volt. Egy igazi nagy család. Még ilyen sem volt. Nem kell csodálkoznod. Azért nem, mert nem lehetett. De most már igen:-) Megtöltöttük a kis házat csupa jó emberrel:-) A testvéreim és unokatesóim családjaikkal mind velünk voltak, együtt örültünk egymásnak. Csodás este volt, sok-sok nevetéssel, eszem-iszommal. Kár, hogy elmúlt... szép volt.... visszavárom :-)

 

Mostanában nem dicsekedtem neked a magánéletemmel. Nem is tudom merjem-e, félek, hogy akkor elillan. Csak súgom akkor füledbe, az majdnem olyan, mintha nem is mondanám:-)

Királynő lettem és hercegnő:-) A szó legszebb értelmében. Úgy, ahogy minden nő szeretne hercegnővé lenni, egy férfi oldalán. Csodálatos érzés így megélni a napokat. Minden percét élvezem. Tudom, hogy nem vagyok egyedül, hogy fontos vagyok, és csodálatos! Átadom magam a kényeztetésnek és végre én is adhatom azt a rengeteg odaadást és szeretetet, ami itt él bennem. És  egy olyan embernek adhatom, aki mindezt élvezi, érzi és vissza is tudja adni:-) Nem dugja el, nem rejti és nem titkolja. Csak átadja nekem kinyújtott tenyerén:-)

 

És ha hiszed ha nem, a majdnem egy év "tűmentes" időszak után újra lendületet vettem. Sok aprósággal kezdtem újra a böködést, de ami a "leg", hogy végre elkészültem az én "kicsi" fiam indiánjával. Nem lett akármi a végeredmény. És az érdem nem az enyém. Gergő fejében született meg az ötlet. Látod, még kreatív is:-) Tudod milyen jó volt ágakat gyűjteni hozzá a Dunaparton? És együtt összeállítani? Még a rojtozást is ketten csináltuk:-) Igazi csapatmunka volt és csodás együtt töltött idő. Ha láttad volna mit rendezett az a lakli gyerek, mikor odaadtuk neki......:-)  Leírhatatlan:-)Ugye milyen klassz lett?

 

 

 

 

 

Szia kicsim. Jó reggelt! Hogy aludtál? Én nem valami jól, kerestelek az ágyban, de nem voltál ott.-( De már csak 6 nap. Nagyon hiányzol. Millió csók. Szeretlek:-)

 

7:41

 

 

Szeretlek:-)

10:55

 

 

Szia Életem. Mizu? Végeztem az orvosival. Majdnem meghúztak pszichologián :-( Nagyon hiányzol. Csókollak kicsim, ahol szeretnéd. Szeretlek :-)

14:29

 

 

Szia cicalány. Már szóba se állsz velem, hogy hülye vagyok? :-( Mi jót csinálsz? Nagyon hiányzol. Millió csók. Szeretlek. :-)

15:16

 

Szia kicsim. Mindjárt zársz?! Majd keresel, ha ráérsz? Jaj de nagyon nagyon hiányzol. :-( Jó pletyizést :-) Csók édeske. szeretlek:-)

16:59

 

 

Szia baby. Remélem meg tudják csinálni az autódat.

19:09

 

 

Mondtad, hogy egyedül leszel este. Eszembe jutott mit csináltunk mikor kettesben voltunk :-) Olyan jó lenne veled lenni. Nagyon hiányzol. Millió csók az édes ajkaidra. Szeretlek:-)

19:11

 

 

Szia szerelmem. Aludj jól és álmodj nagyon szépeket. Olyan jó lenne most átölelni és téged ölelve elaludni. Nagyon hiányzol. Csók a puha ajkaidra. Szeretlek :-)

22:35

 

 

Kibe? :-) én is beléd. Szeretlek Andi. :-)

22:38

 

 

Hagyd a szíved a helyén nyugodtan. Éreztem már hogy értem dobog:-) Az én szívem meg érted. Szeretlek! :-)

22:44

 

 

Azért hagyjál másnak is magadból egy kicsit. Nekem is nagyon sokat jelentesz. Mindennél jobban szeretlek :-)

22:50

Szia kicsim. Jó reggelt még egyszer. Csodálatos elmúlt hét volt. :-) Szeretnék még sok-sok ilyen szép napot együtt, veled. Már is fáj a hiányos és még 185 óra :-( Csókolom az én gyönyörű kicsi párom. Szeretlek:-)

6:34

 

Szia hercegnő. Sikerült beérned az üzletbe? Nagyon fáradt vagy? Sajnálom, hogy felborítottam az életedet. Szép napot neked. Csók! Szeretlek! :-)

9:01

 

Szia kicsim. Aludj jól és álmodj nagyon szépeket. Nagyon hiányzol. Nem lesz jó nélküled aludni. Szeretnék most hozzád bújni, ölelni és úgy elaludni. Millió csók. Szeretlek! :-)

20:57